Húúúú de rég nem írtam :( Tényleg bocsi, de minden úgy összejött és levegőt is alig kapok, annyi a dolgom...Most viszont leírom, ami még nyárról maradt, legalábbis az egyik részét :)
Amit tudni kell ehhez a részhez, az csupán annyi, hogy mi az az IPA. Az IPA tulajdonképpen egy nemzetközi lövészverseny. Ennek tudatában kezdem is a beszámolóm.
Csütörtök este érkeztek meg a külföldiek. Érkezésük napján szokásosan pörkölttel és jó hangulattal várjuk őket. Nagyon sok közülük már több éve visszajár, így ismerjük egymást. Az erdélyiekkel és a lengyelekkel különösen jóban vagyunk. Este nem maradtunk soká, mert másnap volt maga a verseny. Mi kaja után haza, ők pedig a szállásukhoz (a kalocsai koleszba) mentek.
Másnap hajnalok hajnalán keltett anyu, hogy el kéne kezdeni készülődni. Nem volt nagyon kedvem nyáron 6-kor kelni, de apu már úton volt, úgyhogy gyors összekaptam magam. Még előző este összeraktam a ruhám, ami egy poros, sáros, koszos helyhez híven, sportos volt. Egy narancssárga térdig érő, oldal mintás cicanadrág volt rajtam, egy XL-es, tavalyi IPA-s póló, amit oldalt megcsomóztam, az ujjait pedig felhajtottam. Reggel nekünk kellett megcsinálni a versenyzők reggelijét és a minibüfénkben segíteni kiszolgálni őket. A verseny 10 órakor kezdődött, addig minden csapat reggelizett és körbejárta a pályát. Összesen 13 csapat volt. A románok 8.-ak voltak. Mivel ők csak 4-en voltak, megkértek, hogy menjek velük és vigyem a pontozólapjukat a bírókhoz. Magának a lövészetnek elég kellemes hangja volt hátul, úgyhogy csak késve vittem utánuk, mert semmi kedvem nem volt délután fül-orr gégészetre menni...A feladatok érdekesek voltak, mint mindig. A vizes feladatot szokták nagyon "szeretni" a versenyzők, úgyhogy az nem maradhatott ki. Verseny után mentünk ebédelni. A szokásos babgulyás volt, amit én annyira nem szeretek, de azért mindig eszek belőle a kivételes alkalom miatt. Sajnos az eredményhirdetést nem tudtuk megvárni, mert anyuék temetésre mentek. Engem hazadobtak gyors és elvoltam magamban. Leáztattam magamról a koszt, egy jó kis könyv társaságában, majd eldöntöttem, hogy miben megyek este a vacsira. A bátyjai vacsora is szokás az IPA programjai között. Fincsi rántotthusi, gordon blue, meg cigánypecsenye volt. Mivel a családban (aki akkor ott volt) csak én beszéltem németül, mentem mindenkihez tolmácsolni. Az egyik 19 éves pályabíró már kissé be volt csiccsentve és ott ölelgetett meg puszilgatott...öö oké. Aztán kedvesen, magyarázás közben lelökte a borospoharat és rá a ruhámra. Szerencsére kijött.
Szombaton elmentünk a Kalocsától nem messzi madárparkba. Mivel mi később mentünk, nem is néztünk körbe csak leálltunk zsíroskenyeret enni. Utána Drágszélre kocsikáztunk és ott töltöttük az estét. Én momentán találtam egy rollert és azzal elvoltam. Volt ping-pong asztal, csocsóasztal, kint bográcsban csinálták a krumplikás paprit. Finom lett a kaja, utána mehetett a tánc. Én inkább kimaradtam és rollereztem, miközben a lengyelek, pohárral a fejükön (?) üldöztek. 11 fele már mentünk haza, mert a külföldiek másnap már mentek haza...
Mire vasárnap kiértünk a Dani Büféhez, páran már el is mentek. Megkapták a rendelt pálinkákat (a lengyelek fejenként 4 litert vittek...) és mi is kaptunk ajándékot, elment mindenki. Mi megreggeliztünk. hmmm jó kis tatár beafsteak volt, pirítóssal. IMÁDOM. Kaja után szétszortíroztuk az ajándékokat, megmaradt üdítőket. Kaptam 2 füzetet, matricát, de a plüsst elvitték előlem a gonoszok :(
Na, ennyi volt az IPA, jövő nyáron hallhattok még róla :)
